| Új Civil Törvény |
|
|
|
Elfogadta a parlament az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésérÅ‘l és támogatásáról szóló törvényt, amely alapján létrejön egy új szervezeti forma, a civil társaság, egyszerűsödnek a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási szabályok, és megalakul a Nemzeti Együttműködési Alap.Az Országgyűlés hétfÅ‘n 258 igen, 52 nem és 38 tartózkodás mellett fogadta el a közigazgatási és igazságügyi miniszter jegyezte törvény kétharmados többséget igénylÅ‘ részét. A törvény az egyesülési jog gyakorlásának lehetÅ‘ségét kiterjeszti a hatályos szabályozáshoz képest. Rögzíti, hogy az egyesülési jog mindenkit megilletÅ‘ alapvetÅ‘ szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre, a jog gyakorlása pedig nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Újdonság, hogy nem működÅ‘, illetve megszűnt civil szervezeteket a bíróság törli a nyilvántartásból. Ezt szolgálja a csÅ‘d-, a felszámolási-, valamint a végelszámolási eljárás rendelkezéseinek - a gazdasági társaságok mintájára - civil szervezetekre való alkalmazása is - indokolt korábban az elÅ‘terjesztÅ‘. A törvény új gyűjtÅ‘fogalomként bevezeti a jogrendszerbe a civil szervezet fogalmát. Létrejön egy új szervezeti forma is, a civil társaság, amely - Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelÅ‘s helyettes államtitkár korábbi szavai szerint - "mindenfajta bírósági regisztráció nélkül", személyek közös elhatározásával alakulhat meg. Létrejön a Nemzeti Együttműködési Alap, amely 2012-tÅ‘l a bejegyzett civil szervezetek számára működésük, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok civil szervezeteivel folytatott együttműködés támogatására biztosít költségvetési forrásokat. Az alap irányítását a kilenctagú tanács végzi. Közülük hármat a civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosultak választanak meg, hármat az Országgyűlés az illetékes szakbizottsága útján jelöl ki, hármat pedig a szervezetek személyi javaslatára a szakminiszter saját hatáskörében kér fel. Az új jogszabály hatályon kívül helyezi a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényt. Az alapprogramról szóló törvény alapján nyújtott támogatásokkal kapcsolatban a kezelÅ‘i feladatokat az alapprogram megszűnése után a Wekerle Sándor AlapkezelÅ‘ látja el. Változás az is, hogy a közhasznúságra vonatkozó minÅ‘sítés egyfokozatúvá válik, az elÅ‘terjesztÅ‘ szerint ugyanis a kétfokozatú rendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A rendelkezés szerint ahhoz, hogy egy szervezet közhasznú minÅ‘sítést szerezzen, bizonyos követelményeknek meg kell felelnie, így például az éves bevételének meg kell haladnia az elÅ‘zÅ‘ két lezárt üzleti év átlagában az egymillió forintot, vagy az elmúlt két év egybeszámított adózás utáni eredménye nem lehet negatív, vagy a személyi jellegű kiadásainak - a vezetÅ‘k juttatásainak figyelembevétele nélkül - el kell érnie az összes költség és kiadás egytizedét. A törvény hatálybalépése elÅ‘tt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedÅ‘en közhasznú jogállású szervezet a jogszabályban foglalt feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31-ig kezdeményezheti a közhasznúsági nyilvántartásba vételét. 2014. június 1-jétÅ‘l csak a törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. Forrás: MTI
|






Elfogadta a parlament az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésérÅ‘l és támogatásáról szóló törvényt, amely alapján létrejön egy új szervezeti forma, a civil társaság, egyszerűsödnek a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási szabályok, és megalakul a Nemzeti Együttműködési Alap.